nem hivatalos oldal

Borkultúra

Biobor – természet- és embertisztelet, ízlés és rekonstrukció, tradíció és innováció harmóniája

Biobor az ízlés tradiciója

A bor kérdésköre egy sokakat foglalkoztató, régi időkben gyökeredző, figyelemfelekeltő kultúrával rendelkező terület, mely az emberi élet kulcsponti fordulóinál jelen van, elengedhetetlen kelléke a különféle ceremóniáknak, rendezvényeknek. A biobor topikja napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, hiszen felgyorsult társadalmunk, „igény-feneketlensége” a kínálatok széles választékával tud szolgálni, azonban ez gyakran a minőség rovására mehet.

Biobor -természet és embertisztelet

A biobor éppen ezt a kvalitatív szempontot jön helyettesíteni. Mindezt pedig olyan módszerek és technikák életbe léptetésével érheti el, amelyek igyekeznek kiépíteni, fenntartani és fejleszteni a természet-ember kapcsolatot. A hazai bioborok tekintetében számos fajta kerülhet megemlítésre, hiszen a tokaji és egri bortípusok megalapozott hírnévre tettek szert. A Dobosi család pincészete a tradicionális eljárásokra helyezi a hangsúlyt, ahol nem kevesebb, mint 15 féle biobor típusból választhat a borkedvelő érdeklődő. Olvasd Tovább

A francia borászatok egyik nagyszerű képviselője

Borászatok trezorjai

Le vin aiguise l’esprit, vagyis: A bor élesíti az elmét – mondja a híres francia közmondás, amely szólást ki-ki a maga „borigazságaival” akár ki is egészíthet. A Guibert család vállalkozása a borászatok azon válfaját képviseli, ahol a bor minőségét, a hely egyediségét, a munkafolyamat becsületességét és a tudatos, szelíd gazdálkodást helyezik fókuszba. A továbbiakban bemutatásra kerül egy mesés dél-franciaországi birtok, ahol mediterrán éghajlat, lokális szőlőfajták, változatos terroir, színvonalas, zamatos, helyi háziasított borok; gyümölcsös, megragadó, sokrétű, exkluzív aroma; variábilis talajtípus található.

A borászatok válfajai

Aimé Guibert 1993-ban hozta létre a borászatok e nemes példányát, a Moulin de Gassac birtokot, ahol célul tűzte ki Languedoc jellegzetességeinek, egyedülállóságának közkinccsé tételét. Feleségével, Veronique-kal, még az 1970-es években, dacolva a „nagyüzemiesített” bortermeléssel, és ragaszkodva a hely specifikus adottságainak megismertetéséhez – a „borok nyelvén”-, egy, a régió borkészítési eljárásaitól eltérő filozófiát kezdtek vallani. Olvasd Tovább

Milyen a bor, ha hegyaljai?

A magyar bor

A bortermelő egyénisége, gondossága, leleményessége nagyban befolyásolja az előállított bor minőségét. Talán nem véletlen, hogy íz szavunk ősi, mitológiai jelentése lélek volt. A bor ízvilága, különleges zamata az ember és a szőlőnövény lenyűgüző kötelékének lenyomataként, esszenciájaként egyaránt szerepeltethető. Lássuk a Montium Birtok csapatát és küldetését.Csorba Péternek és Ringer Ferencnek (vagyis a Montium csapatának) a tokaji Legyesbényén, a Barna- és Kozér dűlőkben, 2013-ban, 2,2 hektár területen startolt a borvállalkozása. Közeljövőbeni célkitűzéseik között kimagasló helyen szerepel egy nagyobb furmint-hárs tábla létrehozása, a zökkenőmentesebb munkavégzés és gondozás érdekében.

A bor mint baráti kapocs

Péter és Ferenc életében a bor baráti kapocs, ugyanakkor szakma, hivatás, amely misszióvá érett. ,,Tanuljuk a dűlőinket…” – jegyezte meg frappánsan Ferenc, mely hozzáállásnak egyik legfontosabb megnyilvánulása az acéltartályokkal történő dolgozás, a dűlőkről való tiszta, fedés nélküli kép festése és átadása érdekében. Háttérbe szorították az uniformizálást, ehelyett a bor egyediségének megformálására, átadására törekednek. Olvasd Tovább

Borászat Magyarországon a XIX. században – 1. rész

A magyar borászat fontos pillanatai

A magyar borászat fontos pillanatai

A magyar borászat szempontjából fontos volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, hiszen ennek egyik vívmánya volt, hogy eltörölték a belső vámrendszert. Számos kereskedelmi részen lendített, többek között a borkereskedelmen is, hiszen korlátozó hatással volt rá. Szemere Bertalan fontos hírnöke volt a magyar boroknak, hiszen kényszerűen kellett Párizsban tartózkodnia, ez idő alatt pedig szerette volna megteremteni a magyar bor angliai piacát. Fontos momentum volt az 1847-es kiegyezés is, hiszen ezt követően felfedezhetünk egy kismértékű fejlődést a magyar borászat területén.

 

Olvasd Tovább

A magyar borászat a XVIII. században

A magyar borászat folyamatai

A magyar borászat története

Mária Terézia a XVIII. században folytatta az előtte létrejött tendenciát a borászat terén, így egyre nehezebb helyzetbe került ez a terület Magyarországon. Csak Ausztriába, valamint Cseh- és Morvaországba (esetleg az ettől északra fekvő területekre) lehetett bort exportálni, a harmincad vám pedig még ezt is sújtotta. A század végén már nem igazán volt magyar bolt a külföldi országokban. Ilyen körülmények között a magyar borászok egyre érdektelenebbé váltak, így a minőség sem volt stabil, hanem inkább visszaesett.

Olvasd Tovább

Vásároljon kristály borospohár készletet az interneten

Kristály borospohár

Kristály borospohár

Az internet egy nagyon csodálatos találmány, hiszen sokszor nagyon megkönnyíti és kényelmessé teszi az életet. Tegyük fel, hogy egy szép kristály borospohár készletet szeretnénk vásárolni! Ez nem olyan termék, amit minden sarki kisboltban árulnak, ezért sokszor napokat eltölthetnénk azzal, hogy utánajárjunk, hogy hol lehet efféle holmit vásárolni. Nem beszélve arról, hogy ha egy kisebb vidéki településen lakunk, akkor még utaznunk is kellene a legközelebbi nagyvárosig, mert egy kis településen ritkán árulnak kristály borospohár készletet. Olvasd Tovább

A magyarországi borászat az újkorban

A magyar borászat érdekességei

A magyar borászat érdekességei

Mint ismert, az 1526-os mohácsi vész után három részre szakadt Magyarország, ez pedig nagy hatással volt a borászatra is. A külföldi vásárlók leginkább azokat a borokat részesítették előnyben, amelyek olyan területekről származnak, ahol nem volt török megszállás. Ebben az időszakban újra előtérbe került Sopron, mellettük pedig Pozsony, valamint Tokaj-Hegyalja is. A törököknek azonban nem állt érdekükben a termést pusztítani, hiszen a megszállt területeket nem hagyták el, hanem állandóságra rendezkedtek be, ami azt jelenti, hogy nagy hasznuk volt a borászatból is, amire adót és vámot vetettek ki.

 

Olvasd Tovább

A magyarországi borászat a középkorban

A magyar borászat értékes hagyományai

A magyar borászat értékes hagyományai

A magyar borászat hatalmas mértékben kezdett el exportálni akkor, amikor az Anjou-korban fellendülés volt megfigyelhető. A borexport leginkább a nyugatot célozta meg, a kivitel központjává pedig Sopron vált. Nagy fejlődésnek indult úgy az északi, mint az észak-keleti magyar borvidékek fejlődése, ami Nagy Lajos királyunknak köszönhető. A szerémségi borok fontossága a XV. században nőtt meg, amit az egyik legnagyobb borvásárló országban, Lengyelországban kedveltek meg nagyon.

Olvasd Tovább

A magyarországi borászat kezdetei

A magyarországi borászat rejtelmei

A magyarországi borászat rejtelmei

Amikor a magyarországi borászatról beszélünk, akkor nemcsak azt a periódust kell vizsgálnunk, mióta a Kárpát-medencében magyarok élnek, hiszen a borászat már sokkal korábban elkezdődött ezen a területen. A neolitikumból nincsenek adataink ilyen munkálatokra, azonban az i.e. III. században valószínűleg a kelták már ismerték a szőlőtermesztést. Utánuk, i.e. I. században a rómaiak meghódították Pannóniát, ők pedig már minden bizonnyal készítettek bort, hiszen számos írásos emlékünk van ezzel kapcsolatban.

 

Olvasd Tovább

A szőlészet különböző módszerei

A szőlészetnek számos módszere van

A szőlészetnek számos módszere van

A szőlőművelésnek több módszere létezik, ezt a munkálatot tőkeművelésnek is szokták hívni, ezalatt leginkább azt értjük, hogy a szőlőfákat milyen sortávolságra ültetik, de a törzsmagasság, valamint termőrész kialakításának módja is idetartozik. A szőlőmetszés módja a szőlészet egyik legfontosabb eleme és a művelésmóddal is összefüggésben van. A szőlőművelés célja természetesen az, hogy megfelelő lehessen a termés, de a minőség szempontjából is fontos. Azonban más szempontokat is figyelembe kell venni, mint például a gépesítés körülményeit, valamint a munkaerő-szervezési előnyöket. Olvasd Tovább