A velencei regatta egy olyan hagyomány, ami átlépte, nem csak a kincsesláda, Velence határait, de túl nőtt Itália partvonalán is, és világhírűvé avanzsált. Emberek százezrei kíváncsiak arra a tradíción alapuló versengésre, és felvonulásra, ami a rendezvény szívét alkotja. De mégis mi a titok, ami ilyen varázslatos hatással van az emberekre?
Valószínűleg a kulcs az itáliai nép őszinteségében, jókedvében, és nyíltságában keresendő. A velencei regatta sohasem olyan eseményként létezett, ami kizárólag az ott élőknek szólt, sokkal inkább lehetőséget biztosított arra, hogy együtt, közösen ünnepelhessenek a résztvevők, származástól függetlenül. Ez a fajta nyitottság, és ezzel együtt a kedves fogadtatás olyan elikszírt alkot, mely ritkaság a mai világban, s mely éppen ezért hatalmas népszerűségnek örvend.
A díszbe öltözött hajós felvonulás színpompás kavalkádja azonnal ámulatba ejti a nézőket, ami persze nem csoda. A Grand Canal-on felvonuló sokaság látképe szinte eggyé vált Velencével, annak ellenére, hogy a város ezen a rendezvényen kívül még számtalan lehetőséget biztosít a szórakozásra, a látványosságok megtekintésére, és a kikapcsolódásra.
A hamisíthatatlan karneváli hangulatot végül a velencei regatta versenye teszi teljessé, amikor különböző kategóriákban induló evezősök mérik össze erejüket. A tömeg ilyenkor őrjöngve, a boldogságtól eufórikus állapotban bíztatja a „hadakozókat”, de a csapatkapitányokat sem kell félteni: olasz temperamentummal, jó hangulatban, és kifejezetten hangosan sarkallják egymást még jobb teljesítményre. A felszabadult jókedv végül mindenkire átragad, s talán ez a regatta valódi ereje: az öröm univerzalitása.