Milyen a bor, ha hegyaljai?

A magyar bor

A bortermelő egyénisége, gondossága, leleményessége nagyban befolyásolja az előállított bor minőségét. Talán nem véletlen, hogy íz szavunk ősi, mitológiai jelentése lélek volt. A bor ízvilága, különleges zamata az ember és a szőlőnövény lenyűgüző kötelékének lenyomataként, esszenciájaként egyaránt szerepeltethető. Lássuk a Montium Birtok csapatát és küldetését.Csorba Péternek és Ringer Ferencnek (vagyis a Montium csapatának) a tokaji Legyesbényén, a Barna- és Kozér dűlőkben, 2013-ban, 2,2 hektár területen startolt a borvállalkozása. Közeljövőbeni célkitűzéseik között kimagasló helyen szerepel egy nagyobb furmint-hárs tábla létrehozása, a zökkenőmentesebb munkavégzés és gondozás érdekében.

A bor mint baráti kapocs

Péter és Ferenc életében a bor baráti kapocs, ugyanakkor szakma, hivatás, amely misszióvá érett. ,,Tanuljuk a dűlőinket…” – jegyezte meg frappánsan Ferenc, mely hozzáállásnak egyik legfontosabb megnyilvánulása az acéltartályokkal történő dolgozás, a dűlőkről való tiszta, fedés nélküli kép festése és átadása érdekében. Háttérbe szorították az uniformizálást, ehelyett a bor egyediségének megformálására, átadására törekednek. Milyen a bor, ha hegyaljai? részletei…

Borászat Magyarországon a XIX. században – 1. rész

A magyar borászat fontos pillanatai
A magyar borászat fontos pillanatai

A magyar borászat szempontjából fontos volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, hiszen ennek egyik vívmánya volt, hogy eltörölték a belső vámrendszert. Számos kereskedelmi részen lendített, többek között a borkereskedelmen is, hiszen korlátozó hatással volt rá. Szemere Bertalan fontos hírnöke volt a magyar boroknak, hiszen kényszerűen kellett Párizsban tartózkodnia, ez idő alatt pedig szerette volna megteremteni a magyar bor angliai piacát. Fontos momentum volt az 1847-es kiegyezés is, hiszen ezt követően felfedezhetünk egy kismértékű fejlődést a magyar borászat területén.

 

Borászat Magyarországon a XIX. században – 1. rész részletei…

A magyar borászat a XVIII. században

A magyar borászat folyamatai
A magyar borászat története

Mária Terézia a XVIII. században folytatta az előtte létrejött tendenciát a borászat terén, így egyre nehezebb helyzetbe került ez a terület Magyarországon. Csak Ausztriába, valamint Cseh- és Morvaországba (esetleg az ettől északra fekvő területekre) lehetett bort exportálni, a harmincad vám pedig még ezt is sújtotta. A század végén már nem igazán volt magyar bolt a külföldi országokban. Ilyen körülmények között a magyar borászok egyre érdektelenebbé váltak, így a minőség sem volt stabil, hanem inkább visszaesett.

A magyar borászat a XVIII. században részletei…

A magyarországi borászat a középkorban

A magyar borászat értékes hagyományai
A magyar borászat értékes hagyományai

A magyar borászat hatalmas mértékben kezdett el exportálni akkor, amikor az Anjou-korban fellendülés volt megfigyelhető. A borexport leginkább a nyugatot célozta meg, a kivitel központjává pedig Sopron vált. Nagy fejlődésnek indult úgy az északi, mint az észak-keleti magyar borvidékek fejlődése, ami Nagy Lajos királyunknak köszönhető. A szerémségi borok fontossága a XV. században nőtt meg, amit az egyik legnagyobb borvásárló országban, Lengyelországban kedveltek meg nagyon.

A magyarországi borászat a középkorban részletei…

A magyarországi borászat kezdetei

A magyarországi borászat rejtelmei
A magyarországi borászat rejtelmei

Amikor a magyarországi borászatról beszélünk, akkor nemcsak azt a periódust kell vizsgálnunk, mióta a Kárpát-medencében magyarok élnek, hiszen a borászat már sokkal korábban elkezdődött ezen a területen. A neolitikumból nincsenek adataink ilyen munkálatokra, azonban az i.e. III. században valószínűleg a kelták már ismerték a szőlőtermesztést. Utánuk, i.e. I. században a rómaiak meghódították Pannóniát, ők pedig már minden bizonnyal készítettek bort, hiszen számos írásos emlékünk van ezzel kapcsolatban.

 

A magyarországi borászat kezdetei részletei…