Az Othelló.
A direkt termő szőlőfajták telepítése hazánkban tilos, illetve engedélyhez
kötött főként gyenge minőségű boruk és nem óvilági eredetük, illetve egyes
esetekben kimutatható egészségkárosító hatásuk miatt. E fajták bogyói elég sok
pektint tartalmaznak, amik a bor erjedése során metilalkohollá alakulhatnak át.
A metilalkohol májkárosító hatású, egyben erős idegméreg is.
Egyes direkt termő szőlőfajták borának jellegzetes poloskához hasonló íze,
amelyet rókaíznek, vagy labruszkaíznek is neveznek, eredetük, az Amerikából
származó vitis labrusca – rókaszőlő faj után. 2000 óta csak a házi kertekben,
étkezési szőlőként tartható, bor nem készíthető belőlük. Európai, és ezáltal hazai elterjedésük a 19. század második felében, a
filoxéravész után kezdődött, amikor az említett betegség – az Amerikából
behurcolt gyökértetű -, szinte teljesen elpusztította az európai
szőlőállományt.
Az amerikai szőlőfajták betelepítése után azonban kiderült, hogy bár a
filoxérának ellenálló fajok, a boruk minősége nem felel meg az óvilági
igényeknek; ekkor áthidaló megoldásként az Amerikából származó tövekre oltották
európai oltványokat. Az európai borszőlők túlnyomó többsége ma ilyen oltvány,
szemben az amerikai szőlőkkel, amelyek közvetlenül a gyökérből kifejlődött
szőlőtőkéken nevelgetik fürtjeiket, azaz direkt termők.
A törvény szerint az egész Európai Únióban tilos direkt termő szőlőből bort
készíteni; e törvénynek estek áldozatául, a korábban nálunk is népszerű
Izabella, és Noah fajták.
Kovács Rhewa Andrea