A Tokaj-Hegyalja megmentője: Mathiász János

Tokaj-Hegyalja
Tokaj-Hegyalja
Tokaj-Hegyalja

Mathiász János nem csak hazánkban, de határainkon
túl is hírnevet szerzett magának. 1838-ban született Ádámföldén, tanulmányai
befejeztével írnok, majd röviddel ezután főispáni titkár lett, ám a hivatala nem
nagyon érdekelte, annál inkább a borászat.

Kétholdas szőlőt vásárolt a kassai Rozália-hegyen és néhány év alatt mintegy 1600 szőlőfajtát, köztük számos francia és olasz eredetűt gyűjtött össze. Példányaival először az 1873. évi bécsi világkiállításon vett részt, és el is nyerte az első díjat. A példátlan és váratlan siker Mathiászt a szőlészet nemzetközi élvonalába emelte és több igen rangos meghívást is kapott többek között az orosz cártól.

Hivatalnokként negyvenkét éves koráig szolgált, majd életét addigi hobbijának, a borászatnak –
szőlészetnek szentelte. Munkásságának földrajzilag kiemelt területe Kecskemét
környéke, valamint a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék volt.
Idősebb Andrássy Gyula gróf borászati főigazgatójaként Mádon és Szőlősként dolgozott 1880 és 1899 között. Neki köszönhetjük,
hogy a Tokaj-Hegyalján csemegeszőlőt is találunk, hiszen azelőtt azon a vidéken
nem termesztették azt, és szintén az ő nevéhez fűződik a Tokaj-Hegyaljai
szőlészet-borászat megmentése is.

Ezen a vidéken 1885-90 között kétszer is pusztított a filoxéra, mely után szinte alig maradt egészséges tőke, a
feljegyzések szerint csak a szőlőskei ültetvény vészelte át a járványt. Kecskeméti
birtokáról szó szerint vagonszámra szállíttatta az egészséges szőlővesszőket Tokajra; érdemei elévülhetetlenek.

Kovács Rhewa Andrea