Az ékszerek története a régmúltra vezethető vissza, amikor úgy tartották, hogy ezek a különleges alkalmatosságok a belső értékeket jelenítik meg. Tulajdonképpen a külső megtestesítője a belső értékeknek. A férfiak ugyanúgy foglalkoznak külsejükkel, akárcsak a hölgyek. A női ékszerek elengedhetetlen kellékei a ruháknak. Az ékszerek egyfajta kiegészítőként szolgálnak, amelyek képesek feldobni az összeállítást. Sokan kínosan ügyelnek arra, hogy az ékszerek színe, stílusa és formája harmonizáljon a ruha színével, mintájával, vagy éppen a cipőkkel.
Az őskorban még nem ismerték a drágakövek és az arany fogalmát. Akkoriban is viseltek ékszereket, ugyanakkor ezek csontokból, botokból, ágakból és bogyókból készültek. Az első valódi ékszerekről az egyiptomi feltárások tesznek említést. Krisztus előtt megközelítőleg 3000 évvel az ékszerek viselése egy elterjedt hagyománynak számított. A női ékszerek már akkoriban is szépen kidolgozott, ragyogó esztétikával bírtak. Az őskorban még hitték, hogy a különböző nyakláncok, karkötők és fülbevalók megvédik őket a gonosz szellemektől.