A nedű az égetett szeszek családjába tartozik. A skót whisky világszerte népszerű, ami nem véletlen, hiszen igazán különleges. Az előállítása során először az árpamalátából cefrét készítenek, majd erjesztik, lepárolják és tölgyfahordóban hosszú éveken keresztül érlelik. Ahhoz, hogy az ital megkapja a minősítést, a gyártó ország törvénye szerint, minimum 3 évig kell érlelődnie.
Az alkoholtartalmának legalább a 40 % el kell érnie. Rengeteg egymásnak ellentmondó pletyka kering azzal kapcsolatban, hogy az írek vagy a skótok készítették először a nedűt. Egy dolog biztos, mégpedig az, hogy a skót whisky mindkét országban nagyon közkedvelt volt már az XIX. század elején is. Jellegzetes karakterét, többek között a hegyi patakoknak, a felföldi tőzegnek és a tiszta levegőnek köszönheti.
Ezeken kívül persze az érlelési körülmények is nagymértékben befolyásolják a jellemzőit. A tölgyfahordóban történő érlelés alkalmával, a skót whisky a hordó pórusain keresztül érintkezik a levegővel. A folyamat során nyeri el egyedi aromáját. Nem holmi alkoholról van szó, ezért nem illik csak úgy felhajtani. A hozzáértők miután pohárba töltötték, először a fény felé fordítva a színét vizsgálják meg.
Az árnyalata a halványtól egészen a karamell barnáig terjedhet, függően attól, hogy milyen hordóban és hány évig érlelődött. A skót whisky fogyasztására nincsenek általános szabályok. Egyesek tisztán, mások jéggel, vízzel vagy szódával szeretik. Hosszú italok adalékaként is előszeretettel használják. Számos esetben kólával, energiaitallal és gyömbérrel kerül a poharakba. A skót whisky saját részre és ajándéknak is tökéletesen megfelel.