nem hivatalos oldal

Borkultúra

A magyar szőlészet jelenlegi helyzete

A szőlészet évezredes hagyományai

A szőlészet évezredes hagyományai

A szőlőtermesztés, a borászat Magyarországon nem ismeretlen szakma és ez egyre nagyobb teret hódit. A szőlészet ökológiai termesztése napjainkban egyre fontosabb hazánkban, egyre többen térnek át erre a termesztési módra. Ennek célja a vegyszermentes csemegeszőlő termesztése, a bio must és a bio bor előállítása. Az ökológiai szőlészet hazai feltételrendszeréről érdemes részletesebben olvasni, hiszen ha valaki ebben gondolkodik, mindenképpen tisztában kell lennie ezekkel az előírásokkal. A mezőgazdaság ezen ágazatában is írhatóak pályázatok, igényelhetőek különböző támogatások, amelyeket az a termelő kaphat meg, aki megfelel néhány előírt követelménynek. Olvasd Tovább

A borkóstolás igazi élvezet

A borkóstolás egy igazi művészet

A borkóstolás egy igazi művészet

Sokan próbálják megfejteni az értelmet a borban, amely a halláson kívül gyakorlatilag minden érzékszervünkre hat. A borkóstolás kiváló szórakozás, így érdemes több részletet is megismerni ezzel kapcsolatban. Egy pohár borban rengeteg minden rejtőzik, így meg kell neki adni a kellő tiszteletet. Benne rejtőzik az élő történelemtől a kulturális antropológián át a földművelésig minden, sőt, még egy csipetnyi pszichológia is. Természetesen nem kell ezeket a tudományágakat részletesen megismerni ahhoz, hogy valaki megismerkedhessen a borkóstolás lényegével. Olvasd Tovább

Amit a borászatról tudni érdemes

A borászat kellemes tevékenység

A borászat kellemes tevékenység

A bor egy olyan alkoholos ital, amelyet a szőlő erjesztéséből nyerhetünk, azonban néha ebbe a kategóriájába sorolják a más gyümölcsökből erjesztett alkoholos italokat is. Már évezredek óta ismeretes a borászat, Európába Mezopotámiából jött át ez a tudomány, ahogyan sok más fontos dolog is. Ez az egyik legkorábban fogyasztott alkoholos ital Európában, minden jel szerint más ismerték a neolitikumban is. Olvasd Tovább

Wine&Spirit Education Trust 1. rész

Borkultúra

Borkultúra

Szinte minden asztaltársaságban akad legalább egy olyan ember, aki lötyögtetni, szürcsölgetni,
szagolgatni kezdi azt a pár korty bort, amit jobb helyeken a pincér előzékenyen
a poharába töltött. Nos, jó hírünk van, nem kell feltétlenül szőlész-borász
diploma ahhoz, hogy valakiből borszakértő váljék. A WSET – Wine &Spirit
Education Trust – metódusának kidolgozása közben a standardizált, mérhető
kóstolás és véleményalkotás megteremtése lebegett a borszakértők szeme előtt; a
normát 1969-ben alkották meg.

Mindezt az motiválta, hogy a nemzetközi borpiacon
nehéz a nemzeti hagyományok és nyelvek összességében közös hangot találni.
Kezdjük egy egyszerű helyzettel; lehetetlen például definiálni a halvány
szalmasárga bort, ha az a bizonyos szalma egészen más színű Angliában,
Olaszországban és Magyarországon. Standarben így lett a fehérborok alapszíne a
mindenhol egyforma citrom és arany. Olvasd Tovább

Afrikából jöttem, a nevem pinotage

A Pinotage bor

A Pinotage bor

Ha tüzetesebben szemügyre vesszük Dél-Afrika bortörténelmét, akkor gyakran találunk párhuzamokat a magyarral. A constantia
muscat-ot például sokáig a tokaji vetélytársának tekintették. Dél-Afrika
emblematikus bora egyedülálló jelentőségű az „újvilági” eredetű borok esetében,
hiszen ezeken a területeken nem honos a vinis vitifera.

Ez a különleges vörösborfajta pedig nem más, mint a pinotage, melyet lehet szeretni vagy
utálni, de nagyon kevés olyan ember van, aki semleges tud maradni a fajtával
kapcsolatban. A bor 1925-ben született a pinot noir és a cinsault (rhone-völgyi
szőlő, amit annak idején hermitage-nak hívtak a helyiek) kereszteződéseként,
azonban eleinte egyáltalán nem hozott sikert. Olvasd Tovább

A Magyar Bor Akadémia hitvallása

A Magyar Bor Akadémia

A Magyar Bor Akadémia

A Magyar Bor Akadémia 1992-ben a hazai bor ügyének és szolgálatának képviseletére jött
létre. Alapszabálya szerint „az Akadémia célja a magyar szőlészet és
borászat tudományos fejlődésének szolgálata, a gazdasági életben elfoglalt
helyének erősítése, a bor fogyasztási kultúrájának emelése, a magyar borok és a
gasztronómia méltó egymásra találásának elősegítése, a magyar bor és a kultúra
kapcsolatának megújítása.”

Az Akadémia jelenleg 159 tagot számlál, a szőlész-borász társadalom elismert szakemberei mellett művészeket, tudósokat,
közéleti szereplőket is találhatunk sorai közt. Az Akadémia egyik célkitűzése, hogy
a magyar bor hosszú távú érdekeit szolgáló, annak piaci eredményeit növelő, a
magyar bor kulturális értékeit megtartó és gazdagító programokat hajtson végre,
ezért tagjainak a magatartása minden esetben ezt a célt kell, hogy szolgálja. Olvasd Tovább

A neszmélyi borvidékről

Neszmély

Neszmély

Magyarország borvidékei közül az egyik legrégebbi
a neszmélyi, mely a Dunántúl északi részén, a Dunától délre található
dombvidékeken terül el közel 1400 hektáron. Ezen a területen már a rómaiak is
termesztettek szőlőt, de később, a tatárjárás, majd a török hódoltság idején a lakosság lélekszámának csökkenésével egyenes arányban az ültetvények is tönkrementek.

A 18. század végére ismét jelentős termelővé és borexportőrré vált, mivel az itt termő
szőlőfajták borai a magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is
jól viselték. A 19. század végén az ország szőlőültetvényeit sújtó filoxéra-járvány
itt is komoly károkat okozott. Olvasd Tovább

A Tokaj-Hegyalja megmentője: Mathiász János

Tokaj-Hegyalja

Tokaj-Hegyalja

Mathiász János nem csak hazánkban, de határainkon
túl is hírnevet szerzett magának. 1838-ban született Ádámföldén, tanulmányai
befejeztével írnok, majd röviddel ezután főispáni titkár lett, ám a hivatala nem
nagyon érdekelte, annál inkább a borászat.

Kétholdas szőlőt vásárolt a kassai Rozália-hegyen és néhány év alatt mintegy 1600 szőlőfajtát, köztük számos francia és olasz eredetűt gyűjtött össze. Példányaival először az 1873. évi bécsi világkiállításon vett részt, és el is nyerte az első díjat. A példátlan és váratlan siker Mathiászt a szőlészet nemzetközi élvonalába emelte és több igen rangos meghívást is kapott többek között az orosz cártól. Olvasd Tovább

Gondolatok a borcsókolásról

Borkóstolás

Borkóstolás

A borkóstolásnak megvan a maga precíz művelete, amelyet a
szakértők mindig lépésről-lépésre betartanak. Billegetik a pohárban,
lötyögtetik, ízlelgetik, szürcsölik, járatják a szájukban, és okosakat mondanak
közben.

Annak, aki nem borszakértő, szintén vannak benyomásai. Mint például
szerénytelen személyemnek a Budai Borfesztiválokon.

Van olyan fehérbor, amelyik úgy kuporodik rá az ember nyelvére, mint egy
tökéletes simaságú, szinte puha kis kavicsdarab, amit sok ezer év csiszolt
gömbölyűvé a hideg folyómederben. Egy másik enyhén csipkedi a nyelvem hegyét,
egy harmadik mintha pajkosan pattogna ide-oda; habzóbor a drága, hát az a
dolga. Mintha enyhe pezsgőt inna az ember. Olvasd Tovább

Amerikából jöttem, bor nem készül belőlem, mi az?

Othellóban az egészség!

Othellóban az egészség!

Az Othelló.

A direkt termő szőlőfajták telepítése hazánkban tilos, illetve engedélyhez
kötött főként gyenge minőségű boruk és nem óvilági eredetük, illetve egyes
esetekben kimutatható egészségkárosító hatásuk miatt. E fajták bogyói elég sok
pektint tartalmaznak, amik a bor erjedése során metilalkohollá alakulhatnak át.
A metilalkohol májkárosító hatású, egyben erős idegméreg is.

Egyes direkt termő szőlőfajták borának jellegzetes poloskához hasonló íze,
amelyet rókaíznek, vagy labruszkaíznek is neveznek, eredetük, az Amerikából
származó vitis labrusca – rókaszőlő faj után. 2000 óta csak a házi kertekben,
étkezési szőlőként tartható, bor nem készíthető belőlük. Olvasd Tovább